A svájci órakészítés hírnevét nem a pénz és nem az óriásvállalatok teremtették meg. A szakmai megbecsültség, a tökéletességre való törekvés elkötelezett és rendkívüli tehetségű mesterek munkáján alapszik. Két órásmester neve egybeforrt a svájci óraipar kialakulásával, és találmányaik közül jónéhány örökérvényű maradt: ők Abraham-Louis Breguet és Abraham-Louis Perrelet. (És ha választ keresünk arra, hogy vajon a modern orvostudomány-e az, ami képes hosszú életet biztosítani, vagy sokkal inkább a szenvedéllyel végzett munka, akkor tudnunk kell, hogy mindketten szép kort értek meg; mi több, a legeleső automata órát megalkotó Perrelet 97 évesen hunyt el.)

Napjainkban egyértelművé vált, hogy ezt a kézműves örökséget nem harsogó marketinggel és gépesített tömeggyártással lehet méltó módon tovább vinni, hanem kisszériás, manufaktúrális gyártással, szakmaszeretettel, igényességgel és elhivatottsággal.

Az Epos az utolsó, önálló óramanufaktúrák egyike, akik nem csak összeszerelést végeznek, de fejlesztéseikkel évről évre folytatják és őrzik Breguet és Perrelet újító szellemiségét.

Tisztelettel és szeretettel mutatjuk most be ezt a kivételes műhelyt.

Egy értékes karóra megvásárlása komoly elhatározás: nem egyszeri alkalomra, nem néhány hónapra, hanem évekre, évtizedekre választjuk.
Ennek megfelelően természetes, ha magas elvárásaink vannak, és úgy gondoljuk, hogy az óránk, ha nem is örökké, de nagyon hosszú ideig fog kifogástalanul működni.
Ez azonban megfelelő karbantartás nélkül nem várható el.