× 
× 
Karórák 
Egyéb órák 
Ékszerek 
Óra és ékszer tartozékok 
Tollak 
Prémium ajándéktárgyak 
Van, akinek megterhelő nyűg, és van, akinek örömteli feladat, amikor a karóráját kézbe kell vennie, és be kell állítania rajta a pontos időt, a dátumot vagy a naptárat. Erre egy évben minimum kétszer alkalom is nyílik, az óraátállítás apropóján, amikor minden hagyományos órát, legyen az elektromos vagy épp mechanikus szerkezetű, egy órával előre- vagy hátra kell állítani. A beállítás egyszerű, de az óra tulajdonosának körültekintőnek kell lennie, mert egy rosszul elvégzett időállítás a szerkezetben is okozhat kárt. És ha már kézbe vettük szeretett órá(i)nkat, egyúttal arra is lehetőségünk nyílik, hogy a mindennapoktól eltérően nagyobb figyelmet fordítsunk rá(juk). Ezzel felfedezhetünk olyan apró hibákat, sérüléseket, amelyekre eddig nem figyeltünk fel.
Minden, hagyományos, analóg kijelzésű, azaz mutatós, kis- és nagyórán, márkától és annak funkcióitól függetlenül szükséges a mutatók beállítása a tavaszi és az őszi óraátállítás során. Ez alól az okosórák, a hibrid modellek, a rádióvezérelt, bluetooth és a műholdas kapcsolattal rendelkező GPS órák kivételek – amennyiben ezeken az automatikus váltás engedélyezve van.
Tavasszal, márciusban az órák mutatóit egy órával előrébb, ősszel, októberben pedig egy órával vissza kell állítanunk. Ez rendkívül egyszerű, és csak nagy ritkán lehet hibát véteni benne: a beállítókoronát ki kell húzni, a mutatókat pontosan át kell állítani, majd a koronát az eredeti helyzetébe vissza kell tolni.
Miben lehet hibázni? (Nem többen, mint egy kotyogóval történő kávé elkészítésében, ami rendkívül egyszerű, szinte mindenki csinálja, ám ha utána olvasunk és nézünk, talán rácsodálkozunk, hogy mennyi mindent lehet tökéletesíteni rajta, ami a végeredményt nagyban megváltoztatja.)
Először is a korona kihúzására kell odafigyelnünk. Érdemes ellenőriznünk, hogy a karóránk koronája (amely a legtöbb esetben 3 óra magasságában található) nincs elgörbülve, megütődve, horzsolva. (A korona benyomott állapotában történő forgatásával megfigyelhetjük, hogy a korona mindig a tok közvetlen közelében marad, vagy hol eltávolodik, hol visszatér, azaz S betűket ír le. Ez sajnos egyértelmű jele a korona sérülésének.)
A korona állapota tehát nemcsak az időbeállítás szempontjából fontos, hanem arra is utalhat, hogy a koronát valamilyen fizikai sérülés érte, amivel szinte biztos, hogy együtt jár karóránk vízmentességének megszűnése is. (A korona alatt egy tokcső található, ami vízmentesen van rögzítve a tokba, ám egy megütődő korona ezt is kimozdíthatja a helyéről, és máris van egy apró pont, ahol a nedvesség bejuthat a tokba. És be is jut: számtalan karóra járt már a szervizünkben, ami soha nem járt vízben, mégis rozsdás volt a koronába rögzített felhúzótengelye.) A vízmentesség hiánya előbb-utóbb a szerkezetet, végül a számlapot és a mutatókat is érinteni fogja, mert a nedvesség, legyen az akárcsak egy egyszerű és óvatos kézmosás során óránkat érő pár csepp víz, mindig megtalálja az utat a tok belsejébe.
Két azonos tok, merőben eltérő megjelenés: a bal oldali modell klasszikus, 3 óránál megnyitott dátumablakkal, míg a jobb oldali három további segédszámlappal is rendelkezik. A dátumkijelzés itt nem egy ablakban olvasható le, hanem a korona melletti, 3 óránál található segédszámlapról.
Figyeljünk arra is, hogy mennyire gyűlt meg a szennyeződés a korona környékén, illetve a korona alatt, ami nehézkesebbé teheti kihúzását vagy betolását. Fontos tudnunk, hogy a zsíros szennyeződéseket a korona belsejébe is belegyömöszölhetjük, ami a benne lévő kulcsfontosságú gumitömítéseket fogja tönkre tenni. A korona környékének házilagos vizes tisztításával viszont ne kísérletezzünk, mert így a korona kihúzásával a tokot is megnyitjuk, amiből kifolyólag a nedvesség akadálytalanul fog bejutni a tokba. Bízzuk ezt szakemberre, aki kellő odafigyeléssel, szakértelemmel és megfelelő alapossággal az óra szétszedése után fogja a tisztításokat elvégezni.
És ha már alaposan szemügyre vettük az óránk koronáját és annak környékét, a hátlapot és a szíjat is górcső alá vehetjük: mennyire szennyezett a hátlap, mit látunk, ha a fémszíj csatszemeit széthajtogatjuk vagy belenézünk a zár belsejébe, stabilan állnak-e a végszemek, vagy mozognak, és nem találunk-e csatszemekből kiálló stifteket. Bőr- és gumiszíjaknál a szíj meghajlítása, a töredezettségének felmérése nyújthat információt az állapotáról. Ha alaposak vagyunk, olyan hibákat fedezhetünk fel, amivel elkerülhetjük, hogy az óránk egyszer csak lecsússzon a kezünkről, és a szerkezetet, üveget, számlapot, mutatókat érintő komoly károsodásokat szenvedjen el.
Fontos tisztában lennünk azzal, hogy az óránk koronája hagyományos, vagy menetzárral ellátott. Utóbbi esetben nem szabad erőltetnünk a kihúzását, mivel előbb a menetről kell lecsavarozzuk a koronát. Nagyon fontos, de néha megfeledkezünk róla, hogy a menetes koronát nemcsak kioldani kell, hanem megfelelően visszazárni is. Ebben az esetben is kiemelt jelentősége van, hogy a korona környezete ne legyen szennyezett, zsíros, mert ez akár a korona erőltetését, megakadását, félrefordulását, végül pedig menetszakadást eredményezhet.
A menetes korona kezelésénél kiemelten fontos, hogy a korona környéke tiszta legyen, a korona rögzítésekor merőlegesen csavarjuk vissza, és semmiképp se erőltessük.
Felmerülhet sokakban, hogy hogyan tisztítsák ki a korona ezen érzékeny részét? Házilag erre sajnos nincs mód, ehhez a koronát és a felhúzótengelyt is ki kell szerelni a szerkezetből, hogy utóbbi nehogy megsérüljön, illetve arra is vigyázni kell, hogy a tokba semmilyen szennyeződés és nedvesség ne juthasson be. Ez szervizes feladat, és többek között ezért is ajánljuk az órák rendszeres, minimum két évente történő ápoló karbantartását, nemcsak az elemes szerkezetű óráknál, de minden más típusnál is, legyen az napelemes, kinetic, hibrid, rádióvezérelt, GPS, kézi felhúzású vagy automata.
A kiegészítő funkciókkal ellátott órák esetén arra is ügyelnünk kell, hogy a koronát a megfelelő állásba húzzuk ki. Ez általában a harmadik állás, a második kattanásnál, mivel az első a dátumállításra szokott szolgálni. A legtöbb esetben ellenőrizhető, hogy megfelelő állásban vagyunk-e, hiszen a koronát teljesen kihúzva a másodpercmutatónak meg kell állnia (ez alól csupán néhány mechanikus szerkezet jelent kivételt).
A legtöbb dátumkijelzős óra koronája háromállású: az alapállásban a korona teljesen benyomott állapotban van, az első kattanásig kihúzott helyzetben állíthatjuk a dátumot (ilyenkor a másodpercmutató mozog), míg a harmadik, teljesen kihúzott állásban a pontos időt állíthatjuk be (ilyenkor a másodpercmutató áll).
Minden olyan analóg óra esetében, amely 12 órás beosztással rendelkezik, abban is biztosnak kell lennünk, hogy az óránk valóban az aktuális időt mutatja: azaz délelőtt 10 órakor valóban 10 órát, és nem pedig este 22 órát. Az a javaslatunk, hogy ha ebben nem vagyunk biztosak, legelőbb ezt tegyük rendbe, mielőtt bármi mást állítanánk.
Mi ennek a jelentősége? Az egyik, hogy az óránk a dátumot ne délben, hanem éjfélkor váltsa. Mert bizony, ha erre leszünk figyelmesek, ez általában nem az óra hibás működését jelzi, hanem a nem megfelelő beállítást. Ebben az esetben a szerkezetet is veszély fenyegeti, mert a dátum- és naptárváltások éjfél környékén történnek, egyes típusoknál több órán át, és ebben az időszakban az óra dátumának gyorsváltását nem volna szabad használnunk, mert a dátumváltó mechanizmus sérülését okozhatjuk, ami a későbbiekben a szerkezet pontos működését is negatívan befolyásolhatja.
A koronát kihúzzuk, és a mutatókat addig forgatjuk, amíg látunk egy dátumváltást. Ennek 12 óra körül kell megtörténnie, és az óra működése szempontjából ez jelenti az éjfélt, azaz a nulla órát. (A megengedett eltérés +/- 5 perc, azaz 23:55 és 00:05 közötti váltás megfelelő. Ha viszont ettől eltérő időben vált a dátum, szerkezethiba áll fent.) Innentől kell elforgassuk a mutatókat az aktuális pontos időnek megfelelően: amennyiben délelőtt 10 óra van, tíz órányit haladunk előre, ha pedig este tíz, akkor a 12 órás jelzésen is újra át kell haladjunk, és 22 órányit kell előretekerjük a mutatókat.
A dátum mellett naptárral is rendelkező karórák között jelentős különbségek lehetnek a váltási időkben: a klasszikus Seiko 5 automatáknak a dátum és a naptár átváltása 23 órától hajnal 5 óráig tartott, míg egy modern, mai Seiko szerkezetnél ez 11 és 1 óra között megvalósul. Más világ egy svájci szerkezettel szerelt Epos, amely éjfélkor egyszerre, egyetlen pillanat alatt átváltja a dátumot és a napot is.
Az óraszerkezetek, és a dátumváltó mechanizmusok működése típusonként eltérő lehet. Az adott szerkezetekhez megadják azt az időintervallumot, amikor a dátumot és a naptárat, vagy épp a holdfáziskijelzést nem szabad állítanunk. Nekünk viszont elegendő annyit megjegyeznünk, hogy éjszaka (természetesen az óra szempontjából nézve) lehetőleg ne állítsuk a mutatókat, hanem csak nappal tegyük ezt.
Végezetül két jó tanács: amennyiben nem vagyunk biztosak a dolgunkban, és semmiképpen sem akarjuk megkockáztatni, hogy az óránk szerkezetében kár keletkezzen, inkább kérjük ki egy hozzáértő segítségét. Ha pedig az idő beállítása során az óránkon bármilyen jellegű sérülést fedezünk fel, inkább tegyük dobozba, és vigyük el egy szervizbe, hogy ellenőrizzék az óránk állapotát, tömítettségét, vízmentességét, általános állapotát. Ne feledjük, nemcsak az autónk, a cipőnk, a ruhánk igényli a rendszeres ápolást, tisztítást, hanem az a becses társ is, amit minden nap viselnünk, és amelynek a működésére nap mint nap számítunk.
Elérhetőségeink
További cikkek
