× 
× 
Karórák 
Egyéb órák 
Ékszerek 
Óra és ékszer tartozékok 
Tollak 
Prémium ajándéktárgyak 
Mi minden rejlik egy keresztnév mögött? Tudják-e akár maguk a nevek viselői, hogyan alakult ki, milyen története, és milyen jelentése van a nevüknek? Kik viselik még ugyanezt a nevet?
És ami számunkra a legérdekesebb: ebben a kontextusban milyen karóra illik egy-egy név viselőjéhez?
Alábbiakban népszerű keresztnevek titkait tárjuk fel, és ajánlunk hozzájuk csodaszép, ajándéknak is kiváló karórákat.
Könyvjelző
Vannak keresztnevek, amelyek néhány évig, vannak, amelyek évtizedekig igen népszerűek; az azonban, hogy egy keresztnév akár évszázadokig is kedvelt maradjon a névadó szülők körében, igen ritka.
A héber eredetű János ilyen: az első oklevelek, melyeken szerepelt, ezer évnél is régebbeik, és 2000-ig mondhatni folyamatosan a legtöbbször választott keresztnevek közé tartozott.
Ez más, idegen nyelvekben sincs másként; számunkra is ismerősen csengenek megfelelői: az angol John, a francia Jean, az olasz Giovanni, a német Johann, az orosz Ivan, vagy a spanyol Juan.
Így az sem csoda, hogy számtalan világhírű személyt hívtak így; gondoljunk csak 23 pápára, 8 bizánci császárra, francia és svéd királyokra, érsekekre és püspökökre. A katolikus egyház közel húsz szentet és boldogot tart számon.
A bibliai tizenkét apostol egyike is János volt, a negyedik evangélium, és a Jelenések könyvének szerzője, a legfiatalabb tanítvány, aki majd száz évet élt, és akit Jézus különösen szeretett és megkülönböztetett figyelemben részesített; így történhetett, hogy az utolsó vacsoránál az Úr mellett foglalt helyet, majd az apostolok közül egyedüliként kísérte el Krisztust a Golgotára, és végül Jézus az ő gondjaira bízta édesanyját, Máriát.
A kiemelkedő hadvezér Hunyadi János hazájának védelmét életcéljának tekintette; a rendkívüli műveltségű, nyolc nyelven beszélő, szenvedélyes könyvbarát II. János magyar király híres volt türelméről és igazságosságáról; a csodagyereknek számító, már hétéves korában hegedülni tudó, a leghíresebb magyar matematikusnak tekintett Bolyai János majd egy évszázaddal Einstein előtt megfogalmazta a gravitáció elméletét; az Illés és a Fonográf együttesek dalszerző-énekes-gitárosa, Koncz Zsuzsa háziszerzője, Bródy János egy időben Várszegi Gábor néven az Omega szövegeit is jegyezte; az igen nagy szegénységben nevelkedett, már gyermekként hegedülni és orgonálni tanuló Ferencsik János volt kortársai közül az egyedüli, aki világhírű karmesterként nem hagyta el hazáját; az első elektronikus számítógépek megtervezőjét 1999-ben az Évszázad emberének választották: Neumann János nevét ma iskolák, egy holdkráter és egy kisbolygó is őrzi.
A magyar irodalomból mindenki számára közismert alak Petőfi János vitéze, a Pál utcai fiúk hőse Boka János, a nagyotmondó huszár, Háry János, Ady Mesebeli Jánosa, Mikszáth regényének, a Különös házasságnak főszereplője, Butler János gróf, és Móra Ferenc Mindenki Jánoskája.
Végezetül mindenképpen meg kell emlékeznünk a gitározni és zongorázni is tudó, Debrecenben a színészkedésbe is belekóstoló Arany Jánosról, a Toldi és a Walesi bárdok halhatatlan szerzőjéről, akiről Szerb Antal így írt: „Ha az Ezeregyéjszaka dzsinnjei egy nap felkapnák Magyarországot, és elvinnék távolabbi egekbe, úgyhogy a helyén nem maradna semmi más, csak Arany János tizenkét kötete, ezekből a mágikus könyvekből maradék nélkül ki lehetne olvasni a magyarság eidoszát. (…) Barázda helyébe szántván sorokat, úgy megművelte a magyar nyelvet, mint földművelő a földjét: nem a titáni fantázia vad alkotóerejével, (…) hanem kiápolva belőle minden kalászt, mely magyar földben sarjadt, türelmesen. (…) Arany János és a magyar nyelv valahogy ugyanazt jelenti.”
A János név pedig magyarul annyit tesz: Isten kegyelme, Isten kegyelmes.
Milyen karórát képzelhetünk el Boka, János vitéz, vagy Arany kezén?
Mi ezeket tennénk rá az ő csuklójukra, képzeletben:
Egyszerű vonalvezetésével, egyenes mutatóival, homogén számlapjával könnyen odaképzelhetjük ezt a karórát akár Arany János szürke ruházata, fekete kalapja és csizmája mellé – attól függetlenül, hogy akkor még az időmérést a láncos zsebórák szolgálták. Arany művelt, intelligens, költői jelenléte, és visszafogott, túlzásoktól, kirohanásoktól mentes élete nem is kívánhatna más karórát, mint olyat, amelynek az igazi értéke legbelül van. A tok egy mechanikus, kézi felhúzású óraszerkezetet rejt magában, bár ez esetben rejtegetésről nincs szó: a négy csavarral rögzített hátlapot jórészt üveg fedi, engedve láttatni a csapágylemezeket, csavarfejeket, billegőt és hajszálrugót. Mivel EPOS óráról beszélünk, egy nagyon szépen kidolgozott és díszített óramű látványában gyönyörködhetünk; az eredetileg 17 köves Peseux szerkezet kapott új életre a gyár műhelyében. A kézzel csiszolt, sorszámozott tok is méltó az alsómásodperces remekműhöz: lapos, csuklóhoz simuló, légies, csodaszép. A tokfülek is kecsesen íveltek, de elegendően erősek is egyben. A beállítást és felhúzást szolgáló korona komfortos, megfelelő méretű, de nem túl nagy és behemót; a tervezőknek sikerült megtalálniuk a tökéletes egyensúlyt méret és használhatóság között. A lapos, vékonyított tokhoz egy szép, finoman bélelt valódi bőrszíj csatlakozik, fekete színű varrással, hogy a figyelmet ne vonja el az óráról. Úgy marad a háttérben az óraszíj, ahogy egy lágy dallam szolgál aláfestésül egy nyugodt családi vacsorának, és ahogyan egy elegáns, sötét színű, szürke, fekete öltözék mellett marad háttérben a karóra is, amelynek jelenléte mégis érezhető. Nincs más dolgunk, mint hogy rápillantsunk alkalomadtán, okkal, vagy ok nélkül, és néha titokban a fülünkhöz emeljük, hogy becsukott szemmel meghallgassuk ketyegését. Az élet legapróbb örömei a legboldogítóbbak.
„Tizennégy esztendős volt, s arcán kevés nyoma volt még a férfiasságnak. De ha kinyitotta a száját, nyert néhány évet. A hangja mély volt, szelíd és komoly. S amit mondott, az is olyanforma volt, mint a hangja.” Molnár Ferenc így mutatja be olvasóinak Molnár Ferenc halhatatlan regényének hősét, Boka Jánost, a magabiztos jellemű, határozott, az igazság mellett mindig kiálló fiút. Egy ilyen fiú kezére nem illene egy harsány, színes karóra – sokkal inkább egy klasszikus, visszafogott, mégis fiatalos darab. A SWISS MILITARY BY CHRONO remekül találta meg ebben a modellben azt az átmenetet, amely a régimódi, felnőttek számára készülő karórák, és a mai, fiatalos típusok között helyezkedik el. Első pillantásra hagyományosnak találhatjuk az óra megjelenését, de az apró részletek meggyőzően mutatják azt az újszerű irányt, amely nem szembe fordul a hagyományokkal, hanem biztos kézzel folytatja azokat. Nyilvánvalóan magasabb árért még inkább szárnyalhatna az alkotói fantázia, de most pont az egyszerűség jelenti a természetességet és az alkalmasságot egy ifjú férfi karórájának megteremtésére. Az óra hangulatát alapvetően meghatározza a homogén, díszítetlen számlap, a tiszta fehér háttérszín, a szabályos arab számjegyek, és az ezüst színű, fluoreszkáló óramutatók. A számlapon egyértelmű percbeosztás láthatunk, és a dátumablak sem maradhatott el. A beállítókoronát toknyúlványok védelmezik mindkét oldalról. A bőrszíj, amely most is erősen hat az óra megjelenésére, egyszerű, mintázatlan, domború béléssel, a két szélén végigfutó fekete színű varrással. Az óraüveg karcálló zafírkristály, amely szép, és tartós, ám nem olcsó megoldás az óra szépségének folyamatos megtartására. Egy olyan luxus, ami hasznos, még egy ilyen szerény karóra esetében is elfogadható.
Gálvölgyi, Koós, Kulka, Sárdy, Belmondo, John Cleese és Jean Marais a legnevesebbek, akik Jánosként váltak színészkedvencekké. Egy színésznek nagyon sok arca van, minden szerep egy új kihívást jelent, amelyhez mindig más és más jellem, öltözék és karóra illik. Egy viszont mindig közös: a stílus, az egyediség és a kisugárzás. Az EDOX ragyogó, csodaszép, azonnal felismerhető és az órakedvelők szívét azonnal meghódító karórákat készít, kiváló minőségben. (Ritka pillanat az, amikor nem kényszerülünk választásra a külső és belső értékek között.) Minden EDOX karóra stílusos – ehhez kétség sem férhet. A Les Bémonts kollekció az óragyártól néhány lépésnyire fekvő festői szépségű erdőről kapta nevét; talán nem is csoda ez, hogy az EDOX ilyen kivételesen szép órákat készít, egy ilyen lenyűgöző környezetben. Hisz olyan hatású lehet ez, mint az író számára az ihlető múzsája, színész számára pedig a színjátszás: csak így képes élni, csak így képes játszani, csak így képes csodát teremteni a színpadon. Mert ha nem játszhat, összeesik az utcán, és meghal, menthetetlenül, de az esti előadásra újjászületik mégis, pontosan úgy, ahogy Örkény írta meg egyik feledhetetlen egypercesében. Az új, rozéarany színbe öltözött Les Bémonts többfunkciós kronográf a sorozat védjegyeit viseli magán: karcsú, légies kivitel, mely köszönhető a tok vékonyításának, és az üvegráma keskenységének is egyaránt. A bőrszíjat befogadó tokfülek kecsesek, kimunkáltak; már önmagában ezeken érződik az a szeretet és tisztelet, ami az EDOX gyár alkotásaiból sugárzik. A karcálló zafírkristály alatt a fénnyel örökké játszani képes, finom megmunkálású, épített számlapot találunk, közepén apró, körkörös mintázattal. Minden további részlet gyönyörűség; a gombok, a korona, a mutatók, a mutatók középpontja felé keskenyedő indexek, és a számlap tetején és alsó részén uralkodó két számjegy: a hatos, és a tizenkettes, természetesen klasszikus, római számjegyekkel írva. Vannak órák, amelyek szépek, de csak azért, mert követnek, másolnak egy ihlető eredetit. A fantázia azonban határtalan, és hiába a kisméretű számlap, mégis számtalan lehetőséget tartogat – de csak azok számára, akik akarják, és képesek a képzeletbeli csodapalackot kinyitni, és szabadjára engedni annak tartalmát, amely valójában a saját lelkük szárnyalása lesz. A legszebb órák tervezői bátrak, mert hisznek, legfőképp magukban. Akárcsak a színészek.
Európa egyik legrégebbi családi vállalkozása egy kicsiny szabóság, mely két évszázada készíti a pápák ruháit a Panteon mögött. A főként a Vatikán megrendeléseire dolgozó egyházi szabóság kezdetben a bíborosok, majd a pápák öltözékeit varrta, és ma is az alapító család tulajdonában van: ők a Gammarellik. Talán mondanunk sem kell, hogy csak a legnemesebb anyagokat használják, szigorú diszkréció mellett, teljes egészében, 12 szabó által, kézzel készítve mindent. A ruhák színei Ferenc pápa megválasztása óta letisztultak – a hangsúly a fehéren van, amit kevés arany színű díszítés egészít ki, de leginkább csak egy arany, pontosabban aranyozott gyűrű. Ezt a karórák esetében nem gyakori, mégis kifejezetten különleges szín párosítást választotta a RODANIA egyik legszebb karóra modelljén. Önmagában persze nem a párosítás a lényeges, hanem a kifinomultság, és az az érzék, amely képes a megszokott alapanyagokból is újat és megkapót létrehozni. A RODANIA aranyérzéke, intelligens, finom, elegáns ízlésvilága 1930 óta közismert, igaz, az elmúlt közel egy évszázadban annyi minden történt, hogy csupán a történelmi múlt vajmi keveset ér, így lesz nagy jelentősége annak, hogy egy márka mai tulajdonosa és alkotó csapata mennyire képes új élettel megtölteni a klasszikus hagyományokat. A RODANIA büszke múltjára, és képes a megújulásra; mindehhez nem csak bátor színválasztásokra, újszerű megközelítésekre van szükség, hanem olyan szenvedélyes, érzelmekkel teli alkotásra is, amely csak kevés műhely számára ad lehetőséget az alkotásra. Tekintsünk erre a nagyszerű karórára, időzzünk el a tok erőteljes, mégis finom vonalvezetésén, mélyedjünk el a számlap fehér és ezüst színátmeneteiben, és engedjük szívünkhöz közel az arany visszafogott, és pont ezért megnyerő jelenlétét, és mélyet lélegezve fogadjuk be azt az érzést, hogy képesek vagyunk beleszeretni egy ilyen apró, élettelen és mégis eleven tárgyba. A RODANIA bódulat, szerelem, jelképe az összetartozásnak, hittétele annak, hogy gyönyörű órákat lehet készíteni akkor is, ha a divat fekete műanyagkoloncok képében fenyeget sötét jövővel.
Vándorlásaik során honfoglaló őseink különböző népcsoportokkal találkoztak, és ezek a találkozások mindannyiójukat megváltoztatták: egymás szokásainak megismerése, a nyelvjárások, a kifejezések beépültek, átalakultak, meghonosodtak. Így történhetett, hogy a török „fejedelem” megjelölés a magyar nyelvbe mint Zoltán integrálódott. Más feltételezés szerint a szláv „zlatan”, azaz „aranyból való” kifejezés épült be a nyelvünkbe, és alakult idővel Zoltánná. Megint mások a mongol „zol” szóból eredeztetik, ami annyit tesz: „szerencse”.
Bármelyik is igaz, a Zoltánok bízvást mondhatják magukról, hogy a szívük arany, megjelenésük fejedelmi, és ami a legfontosabb az életben: szerencsecsillaguk mindig kíséri útjukat, és segíti őket.
A legelső Zoltán Árpád fejedelem ötödik fia volt, akit Zolta névre kereszteltek, és Anonymus mint bátor szívű, harcias vitézt említi, akit Magyarország valamennyi főembere és vitéze szeretett. A keresztnév népszerűsége akkor kezdődött, amikor Petőfi fiát is Zoltánnak nevezték el. A legfontosabb momentum azonban Jókai Egy magyar nábob című regénye, amely egy gyermek megszületésével zárul, kinek történetét az író Kárpáthy Zoltán című művében mesélte tovább.
1967-ben már a legnépszerűbb keresztnévnek számított, és talán véletlen, talán nem, de Várkonyi Zoltán Jókai mindkét előbb említett regényét filmre vitte, melyeket egy évvel korábban, 1966-ban mutattak be a mozikban, óriási közönségsikert aratva, amely egyaránt szólt a történetnek, a rendezésnek, és az olyan nagyszerű színészeknek, mint Kovács István, Venczel Vera, Latinovits Zoltán, Darvas Iván, Ruttkai Éva, Halász Judit, Básti Lajos és Bitskey Tibor.
A Zoltán név népszerűsége a következő két évtizedben mit sem csökkent, melyet nem csak a statisztikák, de egy közvéleménykutatás is alátámasztott: a legszebb hangzású férfi keresztnévként tekintettek rá, sőt, valaki úgy fogalmazott, hogy „a név muzsikája a mélyhegedű zengésére emlékeztet”.
Említsünk meg végül néhányat a leghíresebb Zoltánok közül: a zenetudós, néprajzkutató, a Háry János szerzője, Kodály Zoltán, a világhírű zongoraművész és karmester, akit nemrég veszítettünk el, Kocsis Zoltán, a Pál utcai fiúk, az Isten hozta, őrnagy úr, és a Tanú rendezője, Fábri Zoltán, a számos díjjal kitüntetett hegedűvirtuóz, a nagyszabású Újévi koncertek életre hívója, Mága Zoltán, a magyar színészet ikonikus alakja, a Színészkirálynak nevezett Latinovits Zoltán, és a Kossuth díjas költő, József Attila és Radnóti Miklós kortársa, Zelk Zoltán.
A Zoltán komoly és klasszikus keresztnév, férfias és erőteljes hangzással – milyen karóra illik hát egy ilyen fejedelmi nevet viselő férfinak?
Alábbiakban megmutatjuk.
Mi tesz fejedelmivé egy karórát? Mi tesz igazi uralkodóvá egy vezetőt? Nem csupán az, hogy oda, és akként születik, hanem az, ahogyan él, és ahogyan vezet. Öntudatosan, szenvedéllyel, felelősségteljesen, határozottan, de nem keresztülgázolva másokon; hittel, amelyből mindazok merítkezhetnek, akik mögéje felsorakoznak; igazságosan, és mindig, minden körülmények között egyenesen; és úgy, hogy mindeközben nem válnak megközelíthetetlenné, fennhéjázóvá, fölényessé, hanem maradnak szerethetően emberiek. A karórák evolúciója az egyszerű időméréstől eljutott a többfunkciós komplikációkig, a visszafogott kis méretektől a hatalmas, csuklót beterítő, hatalmas darabokig. Egy fejedelmi darab azonban nem komplikáltságától, magas árától, vagy óriási, minden eddigitől nagyobb méretétől lesz fejedelmi, nem. A szépség, az őszinteség, a meggyőző erő nem ebből származik, hiába is tukmálják ránk a divatmárkák ezt a szemléletet. A LOUIS ERARD órái szemben állnak mindennemű fölényességtől, ám mégsem válnak unalmassá, megszokottá, vagy felejthetővé. Mert hogyan is lehetne felejthető egy olyan óra, amely minden porcikájából árad a nemesség, a minőség, és a biztonság semmihez sem hasonlítható érzése? Ma már szinte bármi megvalósítható egy óra tokján, számlapján, szíján. De bármire nincs szükség ahhoz, hogy páratlant alkothassunk. A páratlansághoz kifinomultság kell, ízlés, tapasztalat, egyenesség és tisztaság és fantázia. A számlap a legelső, amin elidőzik a tekintet: különleges fényjátéknak lehetünk tanúi, amely a számlap domborításából adódik – megidézve a múltat, és tekintve a jövő felé. Az épített indexek nyílhegyeket formáznak, hegyes végükkel mutatva a számlap és a mutatók középpontja felé. Az ezüst színű számlap új értelmet nyer a rozéarany színű üvegráma, mutatók és indexek által. Az óraüveg tükröződéscsökkentő réteggel van ellátva – így tekinthetünk az óraszámlapra tisztán és teljes fényében. A tok maga a gyönyörűség: mindkét oldala gondosan kimunkált; csodaszép, megunhatatlan, és ha a miénk lesz, örökké gyönyörködhetünk benne. Az időbeállításért felelős korona valóban az; a nyomógombok pedig egyszerűek, mégis szépek és különlegesek. Akárcsak a bőrszíj, amely háromrétegű, rembordált borjúbőrből készült, fehér cérnával megvarrva. Egy fejedelmi karóra ilyen.
Ma, amikor a sportos és az elegáns egyre kevésbé válik el egymástól, mert az elegancia önmagában már nem elegendően modern, a klasszikus sokak szemében megszokottat és unalmasat jelent, mindennél fontosabb, hogy egy karóra úgy tudjon öltöztetni, hogy közben stílusos, erős hatással bíró, és karakteres maradjon, de közben ne váljon öncélúvá, túlontúl feltűnővé és magamutogatóvá. Az ALBERT RIELE 135 éves múltja adja a történelmi hagyományokat, a mostani vezetés pedig azt a fajta megújulási képességet, amely egyedülállóan dinamikus és modern, 100%-ban mai órák megszületését teszi lehetővé. A szürke több árnyalatát felvonultató számlap pompásan jeleníti meg az időmérés klasszikus, mégis újszerű formáját. Az eltérő méretű, stoppermérést szolgáló alszámlapok hangsúlyosan jelennek meg, de nem megbontva az óra egységét. A mutatók fluoreszkálnak, pont annyira, amennyire kell, és annyira, hogy ne vonják el a figyelmet a számlap középső részének apró, hullámszerű mintázatáról. A magas minőség kézzelfogható: a tok mérete, csiszolása, száhúzása, gömbölyítései magukért beszélnek, ahogyan a masszív, erős valódi bőrből készült óraszíj is, amint hozzásimul, és eggyé válik a tokkal. A szíj nem hagyományos tüskezárral, hanem pillangócsattal záródik. Az óra valódi ajándék jellegét erősíti, hogy egy látványos fadobozba helyezték el, egy tisztítókendő, és egy további óraszíj társaságában. Ez az óraszíj pedig nem más, mint egy tömör nemesacél szíj, amely teljesen más, teljesen új órává képes változtatni ezt a kivételes darabot.
Én szerelmese vagyok a római számoknak az óraszámlapokon. Kedvelem az arab számokat is, megelégszem a vonalas indexekkel is, de egy óra számlapján a római számjegyek a legszebbek és a legklasszikusabbak számomra. Egy hagyományőrző karóra nem is készülhet mással, mint tiszta, fehér számlappal és pompás római számokkal. Természetesen azért némi fűszer is alkalmazható: a külön tengelyre helyezett másodpercmutató még inkább a zsebórák korába visz bennünket, azonban a kékített mutatók már ízig-vérig maiak. És micsoda mutatók ezek! Az óra- és a perc ragyogóan formázott, kecses, nyúlánk, jól leolvasható, és nagyon-nagyon szép. Akár a számlap szintemelkedése: a belső résztől magasabbra került a beosztást is magába foglaló peremrész. Az összhatás, ami valljuk be őszintén, minden apró részletnél fontosabb, rendkívüli. A fekete bőrszíj, a fekete színű órajelzések és a fehér számlap megbonthatatlan egységet alkot, de kicsit hagyományos módon, szerethetően, de kicsit sem felkavarón. A tervezői fantázia azonban a kékített mutatókkal, és a számlapemelkedéssel képes volt újszerűvé varázsolni a megszokott formát, amely így lett ragyogó és ellenállhatatlan. Nem beszélve arról, hogy így akár egy mélykék bőrszíj is számításba vehető, amivel egészen új hangulatot teremthetünk.
A kék legelébb a francia királyok és hercegek színe volt, mely nem csupán a hatalmat jelképezte, de a kifinomult eleganciát is. A kék színű kelmék festése, színtartásának megoldása sokáig komoly feladatnak bizonyult, attól függetlenül, hogy már 3000 évvel ezelőtt, az ókori Egyiptomban elő tudták állítani üvegen, kerámián, zománcon. A kék különlegessége nem csak a szín egyediségében jelent meg, hanem a drága és ritka anyagokban is. Az EPOS naptáras automata órájának értéke sem csupán káprázatosan szép kék színében érhető tetten, hanem számtalan egyéb momentumban is fellelhetjük azt, ami szívünket meghódítani képes. Dátum- és naptárkijelzéssel rendelkező karóra sok van, de ilyen csak egy: a naptár egyedi elhelyezésű, a naptár két oldalán emelkedő számlapív közvetlen kapcsolatot hoz létre a dátumablakkal. A számlapon egy modern órához illőn arab számjegyeket találunk. A mutatók hagyományosan fluoreszkálók, ellenben a másodpercmutató vége nyílhegyet formáz, piros színű véggel határozva meg a hajszálpontos leolvashatóságot. A tok igen látványos, három mutatós óráktól némiképp nagyobb, de egyáltalán nem üres – mondhatni így tökéletes. A matt és fényes részek szépen váltakoznak, a tok élei is polírozottak. A beállítókorona első pillantásra egyszerűnek tűnhet, de valójában ez is nagyon szépen megmunkált, kézreálló és kellemesen funkcionális. Az EPOS igazi értéke persze nem ez, hanem az a különösen nagy műgonddal készített, díszített, átalakított óraszerkezet, amelyet láthatunk is a hátlap felől, nem másért, mint azért, hogy gyönyörködhessünk benne. A Homéroszi eposzok nagy hatású hősei tetteikkel a környezetük, vagy akár az egész világ sorsát képesek voltak megváltoztatni; az EPOS karóra remekei a klasszikus, nemes hagyományok megtartásával és újjáélesztésével hatnak a világra, és az órákat szerető tulajdonosaikra, nap nap után, és minden reggel, amint csuklónkra csatoljuk, és elindulunk velük újra és újra.
Elérhetőségeink
További cikkek
